Publikálva: 2009.11.04 Forrás: vg.hu

Habár az év – de akár az évtized – magyarországi külföldi beruházási projektje, a Daimler kecskeméti Mercedes-gyára kiemelkedő lehetőség az egész régió jövője szempontjából, az érintett három megye problémáinak csak egy részét lesz képes kedvezően befolyásolni.
A régió gazdasági térképe óriási különbségeket mutat, miként a helyi vállalkozások potenciálja is. Nagyon sok kurázsi is kell ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok a Mercedes-projektre valamilyen módon rákapcsolódhassanak.

Dél-Alföld régió egészét igen érzékenyen érinti a válság. Részint mert – főként Kecskemét és környéke, de Kalocsa is – komoly gépjárműiparral rendelkezik, s ezt az ágazatot – az építőiparral együtt – az átlagosnál is jobban érintette a recesszió.

Tény, a regionális munkaügyi központ tanulmánya szerint Kecskeméten és a város 50 kilométeres sugarú körében az álláskeresők száma jelentősen megugrott. Régen nem volt ebben a térségben ilyen magas – 9,26 százalékos – ez a mutató, amely egy év alatt 1,4 százalékpontot emelkedett – mondta Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A régión belül azonban még így is Kecskeméten és közvetlen környékén, illetve ott a legjobb a helyzet, ahol fejlett ipar épült ki. Ám ez csak néhány területre jellemző, ugyanis a három megyéből álló régió nagy része iparilag fejletlen. Jellemző tény, hogy a térség exportjának fele már most is a Kecskeméti kistérségből származik – mondta Gaál.

Arról már Pitó Enikő beszélt, hogy Dél-Alföld földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a környező országokba irányuló termék- és szolgáltatásexport s tőkekihelyezési szándék jelentősebb az országos átlagnál.

A térség vállalkozásai rendszeres résztvevői a szomszédos országok kiállításainak és egyéb gazdasági rendezvényeknek. A határon átnyúló uniós források elérése érdekében számottevő a hajlandóság nemzetközi klaszterek létrehozására is.

A CEFTA- és az orosz–szerb szabad kereskedelmi megállapodás pedig lehetőséget nyújt gyártáskihelyezésre, amelyre több példa is van már a Vajdaság, Bulgária és Románia területén. A válság kitörése óta az építőipar aktivitása nőtt a környező országok felé, s a környezetvédelmi technológiák, innovatív termékek külföldi értékesítése is jelentősebbé vált.

Kitörési pont lehet a kutatóközpontokban felhalmozott k+f potenciál hasznosítása a bio- vagy a szoftveriparban, továbbá a térség kiváló földrajzi elhelyezkedéséből adódó logisztikai szerepének erősítése logisztikai beruházások megvalósulásával. Dél-Alföld régióban három helyszínt jelölt meg a koncepció, amely tíz országos logisztikai szolgáltató központra terjed ki. Ezek: Baja, Szeged és Békéscsaba térsége.