2009.10.21 Vállalkozói negyed

Januártól újabb bértámogatás bevezetésével támogatnák az "Út a munkához" programban résztvevők versenyszféra-beli alkalmazását. Havonta közel harmincezer forintot fizetnének minden dolgozó után, napi nyolc órás foglalkoztatás esetén. Jelentősen emelnék a munkaadóra kiszabható rendbírság összegét is.
A kis- és középvállalkozások helyzetét nagyban segítené a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó, januártól tervezett bértámogatás. Az erről szóló törvénytervezet már a parlament előtt van.

A tavasz óta működő "Út a munkához" program lényege szerint a tartósan állás nélkül maradottak, akik a munkanélküli ellátás kimerítése után eddig rendszeres szociális segélyben részesültek, valamilyen közmunka programban vehetnek részt, így jutva rendszeres munkajövedelemhez. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára ugyanis a közfoglalkoztatás az első lépcső a munkaerő piacra való visszakerülésben - olvasható a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal útmutatójában. A program a közfoglalkoztatás biztosítása mellett azt is célul tűzte ki, hogy minél több állás nélkül maradt, támogatásban részesülő kerüljön vissza a munkaerőpiacra, a versenyszférába. Tekintve azonban, hogy a vállalkozások - meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehetnek közfoglalkoztatók, a munkaügyi tárca új támogatási formát dolgozott ki számukra, ezzel ösztönözve a programban résztvevők piaci foglalkoztatását.

Jövő januártól a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók a szociális törvény szerint rendelkezésre állási támogatásra (rát) jogosultak (korábban szociális segélyezettek) teljes munkaidős, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához legfeljebb egy évre úgynevezett bérköltség-támogatást igényelhetnek, ha a képviselők megszavazzák az erről szóló törvénymódosítást. A munkaadónak tervek szerint vállalnia kell az érintett személy foglalkoztatását, legalább a támogatás folyósításának időtartamára, továbbfoglalkoztatási kötelezettségük azonban nem lenne. Feltétel, hogy a foglalkoztató a támogatás iránti kérelme benyújtását megelőző tizenkét hónapban meglévő munkavállalóinak munkaviszonyát működési körében felmerülő okból (leépítés, átszervezés, gazdasági nehézségek) rendes felmondással nem szüntethette meg, és ilyen okból elbocsátásra a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerülhet sor. A dolgozó nyolc órás foglalkoztatásához nyújtható támogatás összege havonta 28 500 forint lenne. A célra átcsoportosítandó, félmilliárdos keretből közel ezerötszáz személy egyéves foglalkoztatása nyílna lehetőség. A kérelmeket a munkaügyi központokhoz kell majd benyújtani. A döntés után szerződést kell kötni a támogatásra, amit havonta, utólag folyósítanak a munkáltatónak.

Ötszörösére emelkedik a rendbírság

A bérköltség-támogatásról szóló törvényjavaslat jelentősen megemeli a munkaadókkal szemben kiszabható rendbírság alsó és felső határát is. Jelenleg rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki a foglalkoztatási törvényben, valamint egyéb jogszabályokban, továbbá közigazgatási határozatban, vagy például a támogatásról szóló hatósági szerződésben rögzített bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat. A bírság összege jelenleg ezertől százezer forintig terjedhet. Januártól ötezer forint lenne a minimum és a felső korlát is az eddigi összeg ötszörösére, ötszázezer forintra nőne.