2011. április 14. forrás: Auto Pro

Ma Magyarországon alapvetően két követelményrendszerrel találkozhatnak a beszállítók: az IATF által kidolgozott ISO/TS 16949 technikai specifikációval, valamint a Németországi Autógyártók Szövetsége, a VDA előírásaival. Az elmúlt év egyik jelentős eseménye volt az MSA kézikönyvének új, immár negyedik kiadása valamint a VDA 6.3 új kiadványának megjelenése – mondja Bónitz István aTEQUA Akadémia oktatója. Mint közismert a fent említett követelményrendszerek működéséről a különböző szervezetek auditok végrehajtásával győződnek meg. Ahhoz, hogy akár a házon belül, akár a szállítóknál végrehajtott auditok betöltsék alapvető céljukat, hogy elősegítsék a szervezetek folyamatos fejlődését, felkészült auditorokra van szükség. Egy auditor felkészültségét pedig az auditálás követelmény rendszerének és az auditálás folyamatának alapos ismerete adja.

Tekintsük át a következőkben, hogy a VDA 6.3 kiadása milyen változásokat jelent a korábbi kiadványhoz képest.
A VDA 6.3 új kiadásánál két alapvető törekvés tapintható ki. Összhang kialakítása az ISO/TS 16949:2009 és az ISO 19011:2002 szabványokkal, valamint az, hogy a korábbiakkal ellentétben a VDA 6.3 kötet önmagában alkalmas legyen a folyamat auditorok számára szükséges ismeretek elsajátítására. Az első lényeges különbség a pontozás végeredményének kiértékelése. A korábbi 4 kategória helyett most három van, megszűnt a „túlnyomórészt megfelel” kategória és a megfelelés küszöbértéke 60-ról 80 százalékra emelkedett.

A VDA 6.3 két tartalmi elemmel is bővült, ezek a potenciálanalízis és a projektmenedzsment. A potenciálanalízis egy vevő-szállító kapcsolatában akkor bír jelentőséggel, amikor ez a kapcsolat kezd kialakulni. Ebben a fázisban még nincs meg a kölcsönös elkötelezettség, mindkét fél mérlegeli, hogy mennyi munkát és erőfeszítést érdemes ebbe a kapcsolatra befektetni. A teljeskörű audit helyett van létjogosultsága egy felmérésnek. A VDA 6.3 kötete ezt úgy oldotta meg, hogy a folyamataudit kérdéslistájából kiválasztott részt, mellyel a lehetőségek felmérése hatékonyan elvégezhető.

A projektmenedzsment elsősorban az új termékek gyártásba vitelénél kap fontos szerepet. AZ ISO/TS 16949 megadja a választás lehetőségét a projektmenedzsment és a „cross-functional” team megközelítés közötti választásra, míg a VDA követelmények egyértelműen leteszik a voksot a projektmenedzsment megközelítés mellett. Ehhez a VDA 6.3 egy új elemet vezetett be, ez a P2, mely 7 kérdésből áll.

Egy részben újdonságnak mondható változás az audit folyamatának teljeskörű és részletes leírása. A korábbiakban itt csak a folyamataudit sajátosságai voltak leírva. A jelenlegi kiadás, összhangban az ISO 19011 szabvánnyal leírja az auditált szervezet és az auditor felelősségeit, oly módon, hogy ebből tankönyvszerűen megtanulható a téma. A teljes folyamatot egy folyamatábra mutatja be, ami minden oldal tetején megtalálható, azonosítva, hogy az adott oldalon tárgyalt téma a folyamatban hol foglal helyet. Az audit folyamatának leírását egy auditori magatartás kódex egészíti ki.

A korábban tárgyalt elemek kismértékben megváltoztak, a fejlesztés négy eleme kettőre csökkent, a sorozatgyártás 4 aleleme viszont 6-ra bővült, elősegítve ezzel az ISO9001:2000 által kezdeményezett folyamatorientált szemléletet.

Az egyes kérdések tárgyalásánál is igyekszik az új kötet több segítséget nyújtani az auditoroknak, mert az általános megjegyzések helyett minden kérdést egy struktúra szerint tárgyal, amelyben megfogalmazza a minimális követelményeket, iránymutatást ad az auditor számára, hogy milyen dokumentumok és tevékenységek vizsgálatára lehet szükség, és felsorolja a követelményekhez kapcsolódó hivatkozásokat, áttekinthető, táblázatos formában.
A kérdéslistában átvette az új kötet a VDA6.1-ből a csillagos kérdések módszerét, a nagyobb jelentőségű kérdések ezek, melyek nem megfelelő teljesítése önmagában is befolyásolhatja a besorolás eredményét.